A 2025. évi uniós költségvetés: az Európa prioritásaira szánt finanszírozás megerősítése

Az Európai Bizottság a 2024. évi európai szemeszter tavaszi csomagja keretében ma közzétette a tagállamoknak szóló szakpolitikai iránymutatásait, melyek egy olyan stabil és időtálló gazdaság kiépítését célozzák, amely az államháztartások rendezettségének fenntartása mellett biztosítja az Unió versenyképességét, rezilienciáját és a tartós jólétet mindenki számára, a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben is.

Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy további lépéseket tegyen hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása, valamint nyitott stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében. Bár az EU és tagállamai erős eszközökkel rendelkeznek, amelyekre építhetnek, az EU folytatni fogja a versenyképességét gyengítő strukturális kihívások kezelésére irányuló munkát, melynek középpontjába a termelékenységjavulás fokozását, a beruházások növelését, valamint a munkaerő- és szakemberhiány kezelését helyezi.

A tagállamokra szabott egyedi ajánlások

A 2024. évi országjelentések elemzik az egyes tagállamokban történt gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi fejleményeket, és értékelik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a kohéziós politikai programok végrehajtását. A jelentések azonosítják a legfontosabb kihívásokat is, különös tekintettel a versenyképességre, és meghatározzák a kiemelt reformokat és beruházásokat. Az elemzés alapján a Bizottság országspecifikus ajánlásokra tesz javaslatot, amelyek iránymutatást nyújtanak a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék azokat a kulcsfontosságú kihívásokat, amelyekkel a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik csak részben vagy egyáltalán nem foglalkoznak.
* Magyarország

A Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács többek között a következő intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogalmazzon meg Magyarország számára 2024-re és 2025-re:
* Magyarország 2025-ben korlátozza olyan mértékűre a nettó kiadások növekedési rátáját, ami biztosítja, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, és hogy az államháztartási hiány közelítsen a GDP 3 %-ához.
* A 2024–2025-ös fűtési szezon kezdete előtt vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
* Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ár- és kamatplafonokat.
* Hajtson végre célzottan az alacsony jövedelmű háztartásokat támogató intézkedéseket a lakásszektorban.
* Az elhúzódó késedelmekre tekintettel jelentősen gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok, valamint a REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási és rezilienciaépítési terv megvalósítását, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló intézkedések haladéktalan végrehajtása és a feljogosító feltételekkel kapcsolatos függő kérdések megoldása révén, biztosítva, hogy a reformok és beruházások 2026 augusztusáig lezáruljanak.
* A kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálata kapcsán továbbra is az elfogadott prioritásokat helyezze a középpontba; az energiaszegénységre és a legkevésbé fejlett térségekre és településekre összpontosítva tegyen intézkedéseket a szegénység jobb kezelése érdekében.
* Javítsa a szabályozási keretet és fokozza a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán azáltal, hogy kerüli az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt jelentő, testre szabott jogszabályok szelektív alkalmazását.
* Javítsa a szociális ellátórendszer megfelelőségét. Javítsa az iskolázottsági szintet, valamint az eredményes aktív munkaerőpiaci intézkedések hozzáférhetőségét, és biztosítsa az eredményes szociális párbeszédet.
* Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget, gyorsítsa fel a gázellátás diverzifikálását az Oroszországon kívüli források fokozottabb igénybevételével, és tegyen intézkedéseket a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások megszüntetése érdekében.

Költségvetési felügyelet

A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (3) bekezdése alapján 12 tagállam (Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország) esetében jelentést készített annak értékeléséről, hogy megfelelnek-e a Szerződésben foglalt hiánykritériumnak. Ebben az értékelésben a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által előterjesztett releváns tényezőket, amennyiben GDP-arányos államadósságuk nem éri el a GDP 60%-át, vagy ha a hiány a 3%-os referenciaértékhez közelinek és átmenetinek tekinthető.

A jelentésben foglaltakra tekintettel hét tagállam esetében indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása, ezek a következők: Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia.

A Bizottság azt tervezi, hogy 2024 júliusában javaslatot tesz a Tanácsnak a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítására e hét tagállam esetében. Az európai szemeszter őszi csomagjának részeként a Bizottság – a középtávú tervekben meghatározott kiigazítási pályával való összhang biztosítása érdekében – a túlzott költségvetési hiány megszüntetését célzó ajánlásokra vonatkozó javaslatot fog a Tanács elé terjeszteni.

A makrogazdasági egyensúlyhiányok értékelése

A Bizottság a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentésben részletes vizsgálatra kiválasztott 12 tagállam tekintetében értékelte a makrogazdasági egyensúlyhiány fennállását. Összességében a 2022-es nagy külkereskedelmi sokk után a makrogazdasági egyensúlyhiány a legtöbb tagállamban enyhült. Magyarországon továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható.

Következő lépések

A Bizottság felkéri az eurocsoportot és a Tanácsot, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat. A Bizottság konstruktív párbeszédet kíván folytatni az Európai Parlamenttel e csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről.

További információk:
* a teljes sajtóközlemény (https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_24_3290)