A Bizottság fenntartható kék gazdaság kialakítását szorgalmazza

Az Európai Bizottság ma új megközelítést terjeszt elő az EU-n belüli fenntartható kék gazdaság tekintetében, amely az óceánokkal, tengerekkel és partvidékekkel kapcsolatos iparágakat és ágazatokat foglalja magában. A fenntartható kék gazdaság létfontosságú az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához, valamint a világjárvány utáni zöld és inkluzív helyreállításhoz.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök kijelentette: „Az egészséges óceánok előfeltételei a virágzó kék gazdaságnak. A szennyezés, a túlhalászás és az élőhelypusztulás – az éghajlati válság súlyosbító hatásaival kombinálva – veszélyeztetik a tengeri biológiai sokféleséget, amelytől a kék gazdaság függ. Irányt kell váltanunk, és olyan fenntartható kék gazdaságot kell kialakítanunk, amelyben a környezetvédelem és a gazdasági tevékenységek nem zárják ki egymást.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetpolitikáért, a halászatért és a tengerügyekért felelős biztos így nyilatkozott: „A világjárvány különféleképpen, de mindenképpen mélyrehatóan sújtotta a tengeri gazdasági ágazatokat. Lehetőségünk van az újrakezdésre. Biztosítani szeretnénk, hogy a helyreállítás során a hangsúly a kitermelésről a fenntarthatóságra és a rezilienciára helyeződjön át. Tehát ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, »kéken« is gondolkodnunk kell.”

A kék gazdasági valamennyi ágazatának – köztük a halászatnak, az akvakultúrának, a tengerparti turizmusnak, a tengeri közlekedésnek, a kikötői tevékenységeknek és a hajóépítésnek – mérsékelnie kell a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatását. Az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezeléséhez egészséges tengerekre van szükség, amelyek erőforrásait fenntartható módon kell hasznosítani, törekedve a fosszilis tüzelőanyagok és a hagyományos élelmiszer-termelés alternatíváinak kifejlesztésére.

A fenntartható kék gazdaságra való átálláshoz be kell ruházni az innovatív technológiákba. A hullám- és árapályenergia, az algatermelés, az innovatív halászeszközök kifejlesztése vagy a tengeri ökoszisztémák helyreállítása új zöld munkahelyeket és vállalkozásokat hoz létre a kék gazdaságban.

A közlemény részletes menetrendet határoz meg a kék gazdaság tekintetében:

• A klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentesség célkitűzéseinek elérése – elsősorban a tengeri megújuló energia fejlesztése, a tengeri közlekedés dekarbonizációja és a kikötők környezetbarátabbá tétele révén. A fenntartható óceáni energiaszerkezet, amely magában foglalja az úszó létesítmények által nyert szél-, hő-, hullám- és árapály-energiát, 2050-ben az EU villamos energiájának negyedét állíthatja elő. A kikötők alapvető fontosságúak az európai régiók és országok összeköttetése és gazdasága szempontjából, valamint energiaközpontokként is szolgálhatnak.
• Áttérés a körforgásos gazdaságra és a szennyezés csökkentése – többek között a halászeszközök tervezésére, a hajók újrafeldolgozására és a tengeri platformok leszerelésére vonatkozó korszerűsített előírások, valamint a műanyag- és mikroműanyag-szennyezés csökkentését szolgáló intézkedések révén.
• A biológiai sokféleség megőrzése és a természetbe való beruházás – az uniós tengeri területek 30%-ának védelem alá helyezése visszafordítja a biológiai sokféleség zsugorodását, gyarapítja a halállományokat, hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciához, valamint jelentős pénzügyi és társadalmi előnyökkel jár. Tovább kell majd csökkenteni a halászat tengeri élőhelyekre gyakorolt környezeti hatásait.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása és a tengerparti reziliencia – a zöld infrastruktúra fejlesztése a tengerparti területeken, valamint a partvidékek védelme az erózió és az áradások kockázatával szemben mind olyan alkalmazkodási tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség és a táj megőrzéséhez, egyúttal pedig a turizmus és a tengerparti gazdaság javát szolgálják.
• A fenntartható élelmiszer-termelés biztosítása – a tengeri eredetű élelmiszerek fenntartható termelése és új forgalmazási előírásai, az algák és a tengeri fűfélék hasznosítása, a halászati ellenőrzés szigorítása, valamint a sejtalapú tengeri élelmiszerekre irányuló kutatás és innováció hozzájárul Európa tengereinek megőrzéséhez. A fenntartható akvakultúrára vonatkozó uniós stratégiai iránymutatások elfogadásával a Bizottság a fenntartható akvakultúra európai uniós fejlesztése mellett is elkötelezte magát.
• A tengeri területekkel való hatékonyabb gazdálkodás – Kék Fórum létrehozása a tengerhasznosítók számára, a tengeri létesítmények üzemeltetői, az érdekelt felek, valamint a halászathoz, az akvakultúrához, a hajózáshoz, a turizmushoz, a megújuló energiához kapcsolódó és egyéb tevékenységekben érintett tudósok közötti párbeszéd koordinálása érdekében. Ezzel ösztönözhető a tengeri környezet fenntartható hasznosítására irányuló együttműködés. A nemzeti tengeri területrendezési tervek 2021. márciusi elfogadását követően 2022-ben a Bizottság jelentést tesz közzé a tengeri területrendezésről szóló uniós irányelv végrehajtásáról.

Emellett a nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendet követve nemzetközi szinten továbbra is a fenntartható kék gazdaság feltételeinek megteremtésén munkálkodik.

A fenntartható kék gazdaság finanszírozása

Az Európai Bizottság, valamint az Európai Beruházási Bankból és az Európai Beruházási Alapból (EBA) álló Európai Beruházási Bank Csoport fokozni fogja a fenntartható kék gazdasággal kapcsolatos együttműködést. Az említett intézmények a tagállamokkal közösen igyekeznek előteremteni az európai tengerek szennyezésének csökkentésére, valamint a kék innovációra és a kék biogazdaságra irányuló beruházások támogatásához szükséges finanszírozási forrásokat.

Az új Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap – különösen annak BlueInvest platformja és az új BlueInvest Alap – támogatni fogja az óceánokkal és tengerekkel folytatott gazdálkodáson és a tengerparti tevékenységeken alapuló, fenntarthatóbb értékláncokra történő átállást. Az átalakulás további finanszírozása érdekében a Bizottság sürgette a tagállamokat, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe, valamint a különböző uniós alapokat érintő nemzeti operatív programjaikba 2027-ig építsék be a fenntartható kék gazdaságra irányuló beruházásokat. Emellett a célhoz más uniós programok – köztük a Horizont Európa kutatási program – is hozzájárulnak, illetve az óceánokkal és vizekkel foglalkozó külön küldetés is kidolgozásra kerül.

Ami a magánberuházásokat illeti, a releváns beruházási döntéseket az elfogadott óceánspecifikus fenntarthatósági elvek és normák – például az EU által támogatott fenntartható kék gazdaság finanszírozási kezdeményezés – figyelembevételével kell meghozni. 

Háttér-információk

Az Európai Unió kék gazdasága magában foglalja az óceánokkal, tengerekkel és partvidékekkel kapcsolatos valamennyi iparágat és ágazatot, függetlenül attól, hogy azok közvetlenül a tengeri környezetben (például hajózás, tengeri eredetű élelmiszer, energiatermelés) vagy a szárazföldön (például kikötők, hajógyárak, tengerparti infrastruktúra) működnek. A kék gazdaságról szóló legfrissebb jelentés szerint a kék gazdaság hagyományos ágazatai közvetlenül 4,5 millió munkahelyet biztosítanak és több mint 650 milliárd eurós forgalmat generálnak.

A mai közlemény felváltja a kék növekedésről szóló 2012. évi közleményt. A tengeri területrendezésről szóló irányelv felszólította a tagállamokat, hogy 2021-ig hivatalosan tervezzék meg tengeri térségük hasznosítását.

További információk

Közlemény a fenntartható kék gazdaság új uniós megközelítéséről

Kérdések és válaszok a fenntartható kék gazdaságról

Factsheet

Kék gazdaság

A kék gazdaság mutatói

Az akvakultúrára vonatkozó uniós stratégiai iránymutatások