A következő Európai Bizottság
Ursula von der Leyen bejelentette a következő Európai Bizottság portfóliókiosztását, amelyet már csak az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia. Az új felállásban az eddigi három szinthez képest már csak kétszintű vezetés lesz: az ügyvezető alelnökök és a biztosok. Az egyik alelnöki réteg megszűnik, így az ügyvezető alelnökök mostantól nagyobb befolyással bírnak majd azoknak a jövőbeli döntéseknek a meghozatalában, amelyek jelentős hatással lesznek az Európai Unió politikai irányvonalára. Érdemes megvizsgálni, mely kinevezések szólnak inkább a személynek, és melyek az adott országnak vagy azon belül a jelenlegi kormányerőnek. A bejelentés körülményei újabb feszültségeket hoztak felszínre a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között.
Előzetes tájékoztatás nélkül
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, 2024. szeptember 17-én, sajtótájékoztatón jelentette be a Bizottság új összetételét. Az esemény előtt Ursula von der Leyen zárt ajtók mögött találkozott az Európai Parlament vezetőivel, hogy megvitassák az új összetétel részleteit. Az EP-képviselők azonban nem kaptak előzetes tájékoztatást a biztosok pontos portfólióiról, ami több képviselő részéről kritikát váltott ki.
A sajtótájékoztatón von der Leyen bemutatta az új biztosokat és portfóliókat, hangsúlyozva a Bizottság jövőbeli prioritásait, mint például a zöld és digitális átmenet, a gazdasági és kereskedelmi biztonság, valamint az uniós értékek és az egység megőrzése.
Politikai vita: a nemek közötti egyensúly kérdése
Az új Bizottság összetételével kapcsolatban több vita is felmerült a nemek közötti egyensúly megőrzése érdekében. 2019-ben először sikerült elérni, hogy a testületben a nők és férfiak száma egyensúlyban legyen. Az idei évben azonban több tagállam nem tartotta be ezt az elvárást, ezért két ország, Románia és Szlovénia, jelöltet cserélt, aminek eredményeképp a férfiak aránya 60 százalékra nőtt.
A nemi egyensúly hiánya komoly kérdéseket vet fel az EP jóváhagyási folyamatában, mivel a szocialista frakció figyelmeztetett, hogy az egyensúly felborítása problémát jelenthet a progresszív szárny támogatásának fenntartásában.
Szervezeti felépítés
Az új Bizottság szervezeti felépítése tükrözi az EU növekvő prioritásait a zöld átmenet, a digitális innováció és a gazdasági növekedés terén. Ursula von der Leyen az uniós biztosok közül a következő időszakra is kiemelt párat a hatékonyabb működés érdekében. Ezzel együtt az is nyilvánvaló, hogy az ügyvezető alelnököknél lévő portfóliók hangsúlyosabb szerepet fognak betölteni az Európai Bizottság politikai irányvonalában.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöki pozíciója jelentős befolyással és hatalommal bír. Képes koordinálni és alakítani az EU politikai menetrendjét több területen, irányítja a jogalkotási kezdeményezéseket, és képviseli az EU-t a legmagasabb szinteken mind Európában, mind globálisan. A stratégiai, politikai és igazgatási befolyásnak ez a kombinációja az Európai Unió irányítási struktúrájának egyik legbefolyásosabb szereplőjévé teszi őket.
Név Ország Pozíció
Ursula von der Leyen Németország Európai Bizottság Elnöke
Teresa Ribera Spanyolország Ügyvezető alelnök: Tiszta, igazságos és versenyképes átmenet; Versenypolitika
Henna Virkkunen Finnország Ügyvezető alelnök: Technológiai szuverenitás, biztonság és demokrácia
Stéphane Séjourné Franciaország Ügyvezető alelnök: Jólét és ipari stratégia
Roxana Mînzatu Románia Ügyvezető alelnök: Emberek, készségek és felkészültség
Raffaele Fitto Olaszország Ügyvezető alelnök: Kohézió és reformok
Kaja Kallas Észtország Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Magnus Brunner Ausztria Belügyek és migráció
Hadja Lahbib Belgium Felkészültség, válságkezelés és egyenlőség
Ekaterina Zaharieva Bulgária Startupok, kutatás és innováció
Dubravka Šuica Horvátország Mediterrán ügyek: Kapcsolatok a közel-keleti és észak-afrikai mediterrán szomszédokkal
Costas Kadis Ciprus Halászat és óceánok
Jozef Síkela Csehország Nemzetközi partnerségek: Nemzetközi fejlesztési kiadások és az EU "Egy övezet, egy út" kezdeményezése
Dan Jørgensen Dánia Energia és lakhatás
Apostolos Tzitzikostas Görögország Fenntartható közlekedés és turizmus
Várhelyi Olivér Magyarország Egészségügy és állatvédelem
Michael McGrath Írország Demokrácia, igazságügy és jogállamiság
Valdis Dombrovskis Lettország Gazdaság és termelékenység, végrehajtás és egyszerűsítés
Andrius Kubilius Litvánia Védelem és űrkutatás
Christophe Hansen Luxemburg Mezőgazdaság és élelmiszer
Glenn Micallef Málta Generációk közötti méltányosság, ifjúság, kultúra és sport
Wopke Hoekstra Hollandia Klíma, nettó zéró kibocsátás és tiszta növekedés
Piotr Serafin Lengyelország Költségvetés, csalás elleni küzdelem, közigazgatás
Maria Luís Albuquerque Portugália Pénzügyi szolgáltatások
Maroš Šefčovič Szlovákia Kereskedelem és gazdasági biztonság, intézményközi kapcsolatok és átláthatóság
Marta Kos Szlovénia Bővítéspolitika
Jessika Roswall Svédország Környezetvédelem, vízügyi ellenállóképesség és versenyképes körforgásos gazdaság
Ursula von der Leyen csapat összeállítása
Ursula von der Leyen kiemelt figyelmet fordított pozíciók elosztásánál a földrajzi (észak-dél, kelet-nyugat) és méretarányos adottságokra. A hat kulcsfontosságú pozícióban ezen arányok egyensúlyban vannak, amik segíthetik a zökkenőmentes működést. Az unió kormányozhatóságát kényes egyensúlyok és érdemi következményekkel járó gesztusok dinamikája biztosítja. Ezért elég beszédes, hogy ügyvezetői alelnöki posztot mely tagállamok kaptak, hiszen Észtország, Finnország és Románia különleges pozíciókhoz jutottak. Az ügyvezető alelnöki pozíciók várományosai mellett érdemes még két személyről szót ejteni: Maroš Šefčovič és Valdis Dombrovskis. Mindketten európai uniós tisztviselőként veteránnak számítanak, így még ha nem is lettek alelnökök, olyan fontos területekért fognak felelni a következő években is, hogy jelentős hatásuk lesz Európa jövőjére.
Első politikai reakciók
Teresa Ribera kinevezése a spanyol szociáldemokrata politikai vezetés megelégedésére szolgált, mivel egy erős végrehajtó alelnöki pozícióban, a spanyol érdekekkel a háttérben fogja képviselni az uniót, különösen a versenypolitika és a klímavédelem terén. A Green Deal-hez való hozzájárulása és Spanyolország szerepének megerősítése az európai színtéren pozitív visszhangot keltett az országban.
Henna Virkkunen kinevezését a finn kormány és MEP-ek is üdvözölték. Aura Salla finn EP-képviselő „kiváló portfólióként” jellemezte a technológiai szuverenitásért és biztonságért felelős pozíciót, amely a technológiai fejlődés és az uniós biztonság összefüggését hangsúlyozza.
Raffaele Fitto kinevezése több politikai frakció, köztük a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Renew Europe, a Zöldek és a Baloldal ellenállását váltotta ki. Ursula von der Leyen döntése, hogy egy konzervatív (ECR) jelöltet helyezzen egy fontos pozícióba, némi feszültséget okozott az Európai Parlamentben, különösen a politikai egyensúly és a reprezentáció kérdésében.
Hadja Lahbib, Belgium korábbi külügyminiszterének jelölése is meglepetés volt, aki egyébként médiaszakmai háttérrel rendelkezik. Portfóliója talán még váratlanabb, részben a belga pártok közötti hatalmi harcok miatt, hiszen korábban kritikákat kapott az orosz megszállás alatt álló Krímben tett látogatásért, valamint iráni tisztviselőknek kiadott vízumok miatt is.
Jozef Síkela kinevezése a nemzetközi partnerségi portfólióra meglepetést okozott, miután a cseh kormány gazdasági portfólióra pályázott. Mindazonáltal a cseh miniszterelnök, Petr Fiala elégedettségét fejezte ki az új pozícióval kapcsolatban, mivel Síkela a legnagyobb költségvetést fogja felügyelni, amelyet valaha cseh biztos kezelt.
Az Európai Parlament ellenállása
Az Európai Parlament gyakran akadályozhatja a Bizottság terveit, különösen, ha a kinevezések és a portfóliók elosztása nem nyeri el az EP tetszését. Ursula von der Leyen döntései – mint például a zárt ajtók mögötti találkozók és a döntések sajtónyilvánossá tételének elsőbbsége – máris feszültséget okoztak az EP képviselőinek körében. A Bizottság egyes tagjainak kinevezése, például Raffaele Fitto, ellenállásba ütközhet a szocialista és demokrata frakció, a Zöldek és más baloldali csoportok részéről.
Az új Bizottság összetétele és a portfóliók elosztása
Az új Európai Bizottság összetétele és a portfóliók elosztása jelentős politikai súllyal bír, mivel ezek meghatározzák az EU jövőbeli politikai irányvonalait és prioritásait. Az EP és a Bizottság közötti dinamika és együttműködés kulcsfontosságú lesz az EU belső és külső kihívásainak kezelésében az elkövetkező években. A biztosjelöltek meghallgatása, amely szeptember végén és októberben várható, további bonyodalmakat hozhat még, mivel a jelölteknek több órás meghallgatások során kell bizonyítaniuk alkalmasságukat az EP különböző frakciói előtt. Több mint valószínű, hogy lesznek jelöltek, akik nem mennek át ezen a szűrőn. Az elhúzódó folyamat pedig növeli a Bizottság megalakításának időigényét.
Brüsszel, 2024. szeptember 17.