Az Unió helyzete: Ukrajna, energia, éghajlatváltozás, gazdaság
Az idei évértékelő vitában a képviselők az elmúlt év eredményeiről és az Európai Bizottság terveiről kérdezték a szervezet elnökét, Ursula von der LeyentA Parlament vitát megnyitó elnöke, Roberta Metsola kijelentette: „Különleges megtiszteltetés, hogy ezen a fontos napon körünkben üdvözölhetjük Olena Zelenszkát| Az idei évértékelő vitában a képviselők az elmúlt év eredményeiről és az Európai Bizottság terveiről kérdezték a szervezet elnökét, Ursula von der Leyent. |
A Parlament vitát megnyitó elnöke, Roberta Metsola kijelentette: „Különleges megtiszteltetés, hogy ezen a fontos napon körünkben üdvözölhetjük Olena Zelenszkát. Miközben itt vagyunk, a háttérben a független Ukrajna jogtalan és igazolhatatlan lerohanása, a magas infláció, az energia és villamos energia árak emelkedése, az éghajlati katasztrófa, az élelmiszerellátás biztonságának csökkenése és a növekvő megélhetési költségek állnak. A mai üzenetünk legyen ez: Európa megtalálja a választ." Az Ukrajna elleni háború kapcsán von der Leyen elnök kijelentette: „Putyin elbukik, és Európa győzni fog.” Hozzátette: az Oroszország elleni szankciók a helyükön maradnak. Von der Leyen elnök bejelentette, hogy az Unió 100 millió eurót ad a megsérült ukrán iskolák helyreállítására, és hogy Ukrajnára is vonatkozni fog az ingyenes barangolás, és Ukrajna az egységes piac részévé válik. Az egekbe szökő energiaárak miatt a Bizottság az energiafelhasználás mérséklésére vonatkozó intézkedéseket javasol a tagállamok számára, és az alacsony költség mellett energiát előállító vállalatok bevételeinek korlátozásából származó több mint 140 milliárd euróval enyhítené a lakosság terheit. Az elnök a villamosenergia piacának reformját is bejelentette. Az Európa jövőjéről rendezett konferenciával kapcsolatban von der Leyen elnök ígéretet tett arra, hogy a polgári vitacsoportok ezentúl a demokratikus életünk rendszeres részévé válnak. Itt az idő összehívni az európai konventet, tette hozzá. Von der Leyen elnök emellett szorgalmazta a külföldi beavatkozás elleni fellépést a demokráciáink védelme érdekében, szorosabb együttműködést javasolt többek között Chilével, Mexikóval, Új Zélanddal, Ausztráliával és Indiával, és javaslatot tett az Európai Szuverenitási Alap, az Európai Hidrogénbank és egy kis- és középvállalkozásoknak szánt segélycsomag létrehozására. A teljes beszéd itt tekinthető meg (első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész) A képviselőcsoportok vezetőinek felszólalásai Manfred Weber (EPP, Németország) a „szolidaritás tele” mellett érvelt: „Legyőzhetjük Putyint, és leszoríthatjuk az emberek villanyszámlájának összegét.” Az új energiaügyi javaslatokkal kapcsolatban sajnálatát fejezte ki, hogy a Parlament szerepe csökken és hogy a Tanács nem áll a helyzet magaslatán. A gazdálkodók és a kis- és középvállakozások további terheinek elkerülése céljából moratóriumot kért az új jogszabálytervezetekre. Végül pedig kijelentette, hogy nem lát törekvést az Unió védelmi tevékenységének koordinálására, ezért felszólította a Bizottságot, hogy „még december előtt terjesszen be egy európai védelmi cselekvési tervet”. Az Ukrajna szabadsága és egysége melletti uniós elkötelezettség szilárd, de ennek ünneplésén túl támogatást kell nyújtanunk azoknak, akik a háború társadalmi és gazdasági következményeit megszenvedik, mondta Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország). „Ha nem így teszünk, terjedni fog a populizmus" - figyelmeztetett. García Pérez képviselő üdvözölte a vészhelyzeti energiaügyi javaslatokat, különösen azt, hogy kiaknázzák az energiacégek hatalmas nyereségét, hiszen „elfogadhatatlan, hogy páran a családok szenvedése árán lesznek milliomosok.” Stéphane Séjourné (Renew Europe, Franciaország) szerint „Ukrajna harca az európai értékekért vívott harc, a mi harcunk, a jogállamiság harca a erő törvénye ellen”. Az Uniónak minden eszköze megvan ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan reagálhasson a háború uniós polgárokat érintő következményeire, mondta. Támogatását fejezte ki az energiaárakat csökkentő intézkedések mellett, és felszólított arra, hogy csökkentsük „mindenféle függőségünket, legyen az az élelmiszerellátás, a nyersanyagok, a digitális vagy védelmi infrastruktúrák terén”. A közpolitikákat összhangba kell hozni a stratégiai függetlenség céljával, zárta felszólalását. „Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, sőt, fokoznunk kell a támogatás mértékét” - hangsúlyozta Ska Keller (Zöldek/EFA, Németország). Azonban az Unión belüli szolidaritásnak is növekednie kell. Biztosítanunk kell, hogy most azok viselik a legnagyobb terhet, akiknek a legszélesebb a válla, mondta. „Végül is, a válságból való kilábalás egyetlen útja, ha kevesebb energiát és több megújuló energiát használunk”. Keller képviselő emellett felszólította a Bizottságot, hogy gondoskodjon róla: „Lengyelországnak és Magyarországnak semmilyen pénzt nem fizetnek ki addig, amíg a két ország vissza nem tér a jogállamiság útjára.” Marco Zanni (ID, Olaszország) szerint a javasolt intézkedések „még a közelébe se érnek annak, hogy konkrétan segítsenek azokon, akik nehéz helyzetbe kerültek.” „Az gázársapkáról, vagyis az egyetlen intézkedésről, amely valahogy segítene a lakosságnak és a cégeknek, [...] még mindig folyik a vita.” Zanni képviselő sürgette a Bizottságot, hogy vegye észre: „2019 óta megváltozott a világ”, és bizonyos politikák már nem életképesek, hiszen sem az éghajlat fenntartásában nem segítettek, sem az ipari és társadalmi-gazdasági átmenethez nem járultak hozzá. Raffaele Fitto (ECR, Olaszország) az atlanti szövetség folyamatos erősítése és a szankciók fenntartása mellett érvelt. Egyedül ez utóbbiak vezetnek eredményre, jegyezte meg. Azonban hangsúlyozta, hogy az Unióban „biztosítani kell a valós egységet”, mert „a két nagy ügyet: az energia kérdését és a családok és vállalatok támogatását” csak így lehet megoldani. Egyértelmű válaszra van szükségünk „a gázársapkával és a gáz és az energia árának szétválasztásával kapcsolatban”, tette hozzá. Manon Aubry (A Baloldal, Franciaország) kiemelte: a lakosság többé nem tudja kifizetni a rezsiszámlákat. A fizetések stagnálnak, az árak az infláció és az energia-áremelkedés miatt növekednek, de az osztalék emelkedik és a milliárdosok továbbra is használják magánrepülőiket, mondta. Aubry képviselő üdvözölte az energiatermelő cégek nagy profitjára kivetett adót, megjegyezve, hogy korábban a képviselőcsoportja egyedüliként kérte olyan adó bevezetését, amelyet a válságokból profitáló vállalatokra vetnének ki. A vita magyar felszólalója Deutsch Tamás (független) a vita elején és a vita végén A teljes vita itt tekinthető meg.
További információ
|
Von der Leyen elnök és a képviselők a 2022-es, az Unió helyzetéről szóló vitán © European Union 2022