Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések 2024 01 26

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság ma többek között a következő felszólításokat fogalmazta meg Magyarországra vonatkozóan:

Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer: a Bizottság az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése érdekében sürgeti az elfogadott szabályok tagállami átültetését
A 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálatáról szóló irányelv ((EU) 2023/959 irányelv), valamint a légi közlekedési ágazatra alkalmazandó felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi szabályok ((EU) 2023/958 irányelv) 2023 májusában léptek hatályba. A szóban forgó módosítások szigorítják az EU ETS jelenlegi szabályait, kiterjesztik a rendszer hatályát a tengeri szállításra, valamint új gazdasági ágazatokban is bevezetik az ún. szén-dioxid-árazást, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszert hozva létre az épületek, a közúti közlekedés és a kis kibocsátású iparágak által felhasznált tüzelőanyagok számára. Az új szabályok értelmében az EU ETS bevételeiből létrejön a Szociális Klímaalap, amely azt hivatott garantálni, hogy az átmenet mindenki számára méltányos legyen. A tagállamokban elindult az átültetési folyamat, azonban eddig 26 tagállam (Belgium, Bulgária,
Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország) még nem erősítette meg, hogy a 2023. december 31-i határidőre megtörtént volna az (EU) 2023/958 irányelv, illetve az (EU) 2023/959 irányelv új rendelkezéseinek nemzeti jogba történő teljes körű átültetése.

Gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv: a károsultak védelme a biztosító fizetésképtelensége esetén
A 2009/103/EK irányelvet módosító  (EU) 2021/2118  irányelv célja, hogy fokozza az Unióban bekövetkezett közlekedési balesetek károsultjainak védelmét. E törekvés jegyében egyértelműbben meghatározza e védelem hatályát, megkönnyíti a kötelező felelősségbiztosítás meglétének ellenőrizhetőségét, és kártalanítási mechanizmust vezet be arra az esetre, ha az illetékes biztosító fizetésképtelenné válna. Megkönnyíti a biztosítottak számára a biztosítóváltást is, garantálva a kártörténeti igazolások egyenlő és megkülönböztetésmentes kezelését. A tagállamoknak 2023. december 23-ig kellett elfogadniuk az irányelvnek való megfelelést biztosító nemzeti rendelkezéseket. Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Luxemburg, Lettország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Finnország nem jelentették be a Bizottságnak, hogy a 2023. december 23-
i határidőig gondoskodtak volna az irányelv teljes körű átültetéséről.

A hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról szóló irányelv: a szerződések átláthatóságáért és a fogyasztók védelméért
A hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról szóló (EU) 2021/2167 irányelv (más néven a nem-teljesítő hitelekről szóló irányelv) létrehozza a nem-teljesítő hitelek jól működő uniós másodlagos piacát azáltal, hogy szabályozza a hitelgondozók és a hitelfelvásárlók engedélyezési és felügyeleti eljárásait, és bevezet egy sor harmonizált kritériumot, amelyek alapján a hitelgondozók jogosultak határokon átnyúló kereskedelmet folytatni a nem-teljesítő hitelekkel (ún. hitelgondozói útlevél). Az említett irányelv bizonyos fogyasztóvédelmi biztosítékokat is megállapít. Gondoskodik arról, hogy a hitelezői jogok átszállása ne befolyásolhassa a felek között eredetileg létrejött szerződéses kötelezettségeket, és hogy a fogyasztó a hitelfelvásárlóval szemben érvényesíthessen bármilyen jogorvoslatot, amelyet az eredeti hitelezővel szemben érvényesíthetett volna. A legfontosabb pedig az, hogy a nem-teljesítő hitelekről szóló
irányelv jelentős átstrukturálási intézkedéseket vezet be a fogyasztók védelmében, például a hitelszerződés refinanszírozása, a törlesztőrészletek késleltetett visszafizetése, a kamatlábak módosítása vagy részleges elengedés formájában, továbbá a hitelezővel való kapcsolattartás nagyobb átláthatósága érdekében új tájékoztatási kötelezettségeket is előír. A tagállamoknak 2023. december 29-ig kellett elfogadniuk és közzétenniük a szóban forgó irányelvet a nemzeti jogba átültető rendelkezéseket. Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Finnország nem jelentették be a Bizottságnak, hogy a 2023. december 29-i határidőig teljes körűen átültették volna a kérdéses rendelkezéseket.

További információk:
* az összefoglaló sajtóközlemény (https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/inf_24_286)