Migrációs paktum: nehéz kompromisszum

Az európai jogalkotás 2023 nyarán rekordsebességre kapcsolt, így az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen egyik legfontosabb ígérete a ciklus végére révbe ért, elfogadásra került. Az új menekültügyi paktumot - utolsó jogalkotási mozzanatként - szűk többséggel hagyta jóvá az Európai Parlament. Az első pillanattól kezdve rengeteg bírálója van a megállapodásnak politikai spektrum minden oldaláról. A végrehajtásra két év lesz felkészülni, mi következik most?

A tíz különböző joganyagból álló paktumról több törvényjavaslat formájában döntöttek a parlamentben, ezekről külön-külön szavaztak az EP-képviselők. Végül mindet jóváhagyták, de volt, ahol csak szoros eredménnyel született döntés.

A paktum részletei
* Szolidaritás és közös felelősségvállalás: A migrációs nyomásnak kitett uniós országok segítséget fognak kapni a többi tagállamtól. A tagállamok által nyújtott támogatás formája lehet menedékkérők átvétele saját területükre, vagy pénzügyi hozzájárulás a fogadáshoz, vagy operatív és szakmai támogatás nyújtása. Az új paktummal az úgynevezett dublini szabályok is módosulnak. 322 szavazattal, 266 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.
* A válsághelyzetek kezelése: A válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló rendelet az érkezők számának hirtelen megemelkedése esetére vezet be új mechanizmust. Így a harmadik országok állampolgárainak rendkívüli beáramlásával szembesülő tagállamok is megfelelő támogatásra és szolidaritásra számíthatnak. 301 szavazattal, 272 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el.
* A harmadik országbeli állampolgárok előszűrése a külső határokon: Előszűrési eljárásnak fognak alávetni minden olyan személyt, aki nem felel meg az Unióba való belépés feltételeinek. A legfeljebb hét napig tartó eljárásnak része lesz a személyazonosság megállapítása, a biometrikus adatok felvétele, valamint az egészségügyi és biztonsági ellenőrzés. 366 szavazattal, 229 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadták el.
* Gyorsabb menekültügyi eljárások: Új közös eljárás jön létre annak érdekében, hogy az Unió egészében egységes legyen a nemzetközi védelem megadásának és visszavonásának az elbírálása. A jövőben a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb feldolgozására lesz szükség az EU külső határain, így a tagállamoknak szigorúbb határidőkkel kell majd számolniuk a megalapozatlan és elfogadhatatlan kérelmek elutasítására. 301 szavazattal, 269 ellenében és 51 tartózkodás mellett fogadták el. A határon folytatott visszaküldési eljárást a képviselők 329 szavazattal, 253 ellenében és 40 tartózkodással fogadták el.
* Az Eurodac-rendelet: Az Unióba való beutazás feltételeit nem teljesítők adatait – többek között az ujjlenyomatokat és hatéves kor felett az arcképmásokat – a hatóságok egy megújított Eurodac adatbázisban fogják tárolni. 404 szavazattal, 202 ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadták el.
* Kvalifikációs szabályok: A Parlament a menekültstátusz vagy a kiegészítő védelmet biztosító jogállás elismerésére, valamint a védelmet élvezőket megillető jogokra vonatkozó új, Unió-szerte egységes szabályokat is jóváhagyta. Ezek értelmében a tagállamok az EU Menekültügyi Ügynökségétől kapott információk alapján a kérelmek elbírálásakor kötelesek lesznek figyelembe venni a származási ország helyzetét, valamint rendszeresen felülvizsgálni az adott személy jogállását. 340 szavazattal, 249 ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el.
* A menedékkérők befogadása: A tagállamoknak egyenértékű befogadási normákat kell alkalmazniuk például a menedékkérők elszállásolása, iskoláztatása és egészségügyi ellátása terén. Emellett a menedékért folyamodók számára legkésőbb a kérelmük nyilvántartásba vételét követő hat hónapon belül biztosítaniuk kell a munkaerőpiachoz való hozzáférést. Az új szabályok kiterjednek majd az őrizetre vonatkozó feltételekre és a szabad mozgás korlátozására is, hogy elejét lehessen venni a menedékkérők Unión belüli tovább utazásának. 398 szavazattal, 162 ellenében és 60 tartózkodás mellett fogadták el.
* Biztonságos és jogszerű beutazás Európába: Az áttelepítésről és humanitárius befogadásról szóló új uniós jogi keret értelmében a tagállamok önkéntes alapon fogják kivenni a részüket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által elismert harmadik országbeli menekültek befogadásából, akik jogszerű, szervezett és biztonságos módon érkeznek az Unió területére. 452 szavazattal, 154 ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadták el.

Kilépett a migráció a politikai ideológiák mezőjéből?

Jóllehet az EP ugyan elfogadta a paktumot, ugyanakkor a parlament frakcióin belül messze nem volt teljes az összhang. Ékes példáját adta ennek a lengyel kormányfő, akinek a pártja a Néppárt politikai családjába tartozik - és az EPP nagy része el is fogadta a paktumot -, ugyanakkor már az ülést követő esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormánya nem ért egyet maradéktalanul az elfogadott jogszabály javaslatokkal.

Míg az EPP az európai jobbközépben történtekre példa, addig a szocialisták (S&D) és liberálisok között is előfordult olyan, aki nemmel szavazott. Az olasz szocialista küldöttség néhány ügy ellen szavazott, valamint az Öt Csillag Mozgalom is, amely jelenleg nem tagja egyetlen frakciónak sem. A liberálisok közül néhány képviselő a tartózkodás mellett döntött, annak ellenére, hogy a Renew képviselőcsoport igennel szavazott, miközben egyes képviselőik, Fabienne Keller és Sophie Int'Veld vezették a tárgyalásokat.

A Zöldek már a szavazás előtt bejelentették, hogy ellenezni fognak bizonyos dokumentumokat, mivel azok nem védik az alapvető jogokat. Így érveltek: "Mi lesz az emberiesség és a szolidaritás értékeinkkel? (...) Jobb, ha nincs megállapodás, mint egy rossz megállapodás, egy olyan megállapodás, amely a civilizáció valódi kudarca lenne" - mondta Saskia Bricmont, a belga zöldek európai parlamenti képviselője. Ezt a gondolatot a Baloldal képviselőcsoportja is megosztotta: "Ez a paktum a szégyen és a gyalázat paktuma" - mondta Cornelia Ernst, a német baloldal európai parlamenti képviselője.

Roberta Metsola, az EP elnöke így fogalmazott az X-en: „Történelmet írtunk. Megbízható jogi keretet hoztunk létre az EU-ban a migráció és a menekültügy kezelésére. Ez több mint tíz évig készült. De megtartottuk a szavunkat. Egyensúlyt teremtettünk a szolidaritás és a felelősségvállalás között. Ez az európai út.”

Az Európai Parlament rossz döntést hozott a migrációs kérdésben - fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, a magyar kormány csatlakozik Donald Tuskhoz: migránsok eloszlását semmilyen formában nem támogatják. „Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének a hibát, nem Közép-Európának kell elszenvednie.” A kormány elutasítja a kötelező migránsok elosztását. A kormány szerint a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.

Mit hoz a jövő?

Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadása nem zárja le a témáról folyó politikai diskurzust. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott néhány kifejezetten érdekes mondat az Európai Bizottság elnökétől, melyekre érdemes felhívni a figyelmet.

"A [migrációs paktum végrehajtásával] párhuzamosan a származási és tranzitországokkal való együttműködésünket is elő kívánjuk mozdítani, hogy közösen kezeljük a migráció kiváltó okait" - mondta Ursula von der Leyen Alexander De Croo belga miniszterelnök és Roberta Metsola parlamenti elnök mellett, akik támogatták szavait.

Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ezen tárgyalásokra a partnerországokkal már a magyar soros elnökség működésének ideje alatt kerülhet sor. Júliustól Magyarország uniós elnökségének feladata lesz az uniós országok közötti megállapodások közvetítése és a politikai menetrend meghatározása. Budapest is érdekelt abban, hogy a külső határokon és a harmadik országokban ilyen megállapodásokon keresztül folytassa a munkát a probléma kezelésében.

Ezeket az egyezségeket azonban bírálták a baloldali erők, valamint a liberálisok egy része és a jobbközép Európai Néppárt egy része is. Többek között azért, mert Egyiptomot és Tunéziát nem tekintik az emberi jogok tiszteletben tartását garantáló országoknak.

Brüsszel, 2024. április 11.

Forrás:  eu-monitor.hu