Napi összefoglaló - szeptember 11-ről
Magyarország két kulcsfontosságú energiapolitikai dokumentumot nyújtott be jóváhagyásra az Európai Uniónak, amelyek célja az ország energiafüggetlenségének megerősítése, a megújuló energiaforrások előmozdítása és az éghajlat-semlegesség elérése. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv ambiciózusabb célokat tűz ki a kibocsátáscsökkentés és a megújuló energiafelhasználás terén, az energiaszuverenitás növelésére és az importfüggőség csökkentésére összpontosítva. (Kovács Zoltán Twitter)
Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, hétfőn nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges. Azonban nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány. (Portfolio)
A kormányzó Jog és Igazságosság az október 15-ei választások előtt bejelentette, hogy az Európai Unióban már most is az egyik legalacsonyabb nyugdíjkorhatár tényleges csökkentését tervezi, akár négy évvel is (jelenleg a nyugdíjkorhatár 60 év a nők, és 65 év a férfiak esetében). A bejelentés napokkal azt követően jött, hogy a múlt héten egy meglepően mély kamatcsökkentés váratlanul érte a befektetőket: a lengyel 2 éves és 10 éves államkötvények hozamkülönbözete a múlt héten a váratlan mértékű kamatvágás után 79 bázispontra ugrott, ami 20 hónapja a legmagasabb szint.
Az Európai Bizottság hétfő reggel közzétett időközi jelentésében közölte, hogy az Unió gazdasága "továbbra is növekszik, bár csökkentett lendülettel". Az Európai Unió egésze az előrejelzés szerint idén szerény 0,8%-kal nő, ami némileg elmarad a tavasszal prognosztizált 1%-tól, 2024-ben pedig 1,4%-kos növekedés várható. Az eurózóna esetében is hasonlóan lefelé módosított ráták várhatók: 0,8% 2023-ban (a korábbi becslésben szereplő 1,1%-hoz képest) és 1,3% 2024-ben. (Euronews)
Az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkánnak mihamarabb, de mindenképpen 2030 előtt készen kell állnia a bővítésre - közölték a Brdo-Brioni Folyamat szkopjei csúcstalálkozójának hétfői plenáris ülését követően kiadott zárónyilatkozatukban a részt vevő országok, Észak-Macedónia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó és Albánia államfői.
A bővítés várhatóan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU helyzetéről szóló szerdai évértékelő beszédének egyik témája lesz. Az Ukrajna elleni területszerző háború miatt az EU-ban felgyorsult a bővítési folyamatban való gondolkodás, az uniós tervek szerint akár nyolc új tagot is felvennének a 27 országból álló tömbbe. Az új államok - köztük a mezőgazdaságban erősnek számító Ukrajna - felvétele számos kihívás elé állítja az uniót, így például átfogó belső reformokra lenne szükség, ami valószínűleg évekig tartó, elkeseredett belső harcokat váltana ki a jelenlegi EU-tagok között. Sokan bírálni fogják az ukrajnai korrupciót, és heves vita tárgya lesz várhatóan, hogy hogyan lehet az EU belső döntéshozatali folyamatait megreformálni, hogy egy sokkal nagyobb tömbhöz igazodjanak.
Az európai napenergia-ipar arra figyelmeztetett, hogy az olcsó kínai import elárasztása néhány gyártót a csőd szélére sodort, ami hátráltatja az EU erőfeszítéseit a zöld technológiák helyi termelésének fellendítésére. A SolarPower Europe, az iparág egyik kereskedelmi csoportja hétfőn azt írta az Európai Bizottságnak, hogy az év eleje óta a napelemmodulok ára átlagosan több mint negyedével csökkent, mivel a kínai gyártók között a piaci részesedés megszerzéséért folytatott verseny és a készletek növekedése miatt a napelemmodulok árai átlagosan több mint negyedével csökkentek.
A legfrissebb Eurobarometer felmérés (https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3092) szerint az európaiak túlnyomó többsége támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekre az elmúlt évben került sor az energiabiztonság és a zöld átállás előmozdítása céljából, valamint annak érdekében, hogy meg lehessen védeni a fogyasztókat és a vállalatokat az energiaárak ingadozásától. A felmérés megerősíti továbbá, hogy az uniós polgárok széles körben egyetértenek az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul hozott uniós intézkedésekkel, továbbá azzal, hogy a versenyképesség növelése érdekében fel kell lendíteni a tisztatechnológiai ipart. (Európai Bizottság)