Új Eurobarométer felmérés készült az uniós polgárok véleményéről és várakozásairól az európai parlamenti választások kapcsán
A közzétett legfrissebb standard Eurobarométer felmérés szerint az európaiak erősebbé és függetlenebbé kívánják tenni az EU-t, különösen a jelenlegi globális kihívások közepette, miközben egyre optimistábbak a jövőt illetően.
Az erősebb, függetlenebb és ellenállóképesebb EU-val kapcsolatos várakozások
Az európaiak több mint háromnegyede (77%-a, a magyar válaszadóknak pedig 70%-a) támogatja az uniós országok közös védelmi és biztonságpolitikáját, és tíz uniós polgárból több mint hét (71%, Magyarországon 68%) egyetért azzal, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a katonai felszerelések gyártására irányuló kapacitását. Tízből közel hét uniós polgár (69%, Magyarországon 62%) szavazna arra is, hogy a tagállamoknak legyen közös külpolitikájuk. A polgárok több mint kétharmada egyetért abban, hogy az EU a stabilitást képviseli a nehézségekkel küzdő világban (67%, Magyarországon 64%), és hogy az EU elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy világgazdasági szinten megvédje Európa gazdasági érdekeit (69%, Magyarországon 80%).
Az európaiak szerint az uniós fellépés legkiemeltebb területe középtávon a biztonság és a védelem ügye (34%), ezt követi az éghajlat és a környezet (30%) kérdése. A harmadik helyen az egészségügy (26%), negyedik helyen pedig a gazdaság és a migráció áll (mindkettő 25%-os aránnyal). A magyar válaszadók esetében a következőképpen alakul a sorrend: gazdaság (39% jelölte meg kiemelt területként), védelem (38%), migráció (27%), éghajlat és környezet, illetve egészségügy (25-25%).
Ugyanakkor a polgárok közel fele (46%, Magyarországon 40%) véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása volna a leginkább pozitív hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (28%, Magyarországon 38%), majd harmadik helyen a több munkalehetőség teremtése és a migráció kezelése (26%). A magyar válaszadók körében a megújuló energia hasznosítása lett a harmadik helyezett (27%-kal).
Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos és jelentős mértékű támogatottságot élvez
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban tíz válaszadó közül csaknem kilenc (87%, Magyarországon 85%) egyetért a háború sújtotta lakosság számára nyújtott humanitárius támogatással, és körülbelül tízből nyolcan (83%, Magyarországon 79%) egyetértenek a háború elől menekülők EU-ba történő befogadásával. Az uniós polgárok 72%-a (a magyaroknak csak 57%-a) támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, 70%-uk (a magyar válaszadóknak csak 56%-a) pedig helyesnek tartja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást. Tízből hatan értenek egyet azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, és hogy katonai felszerelések beszerzését és szállítását finanszírozza Ukrajna számára. A magyar válaszadók esetében ez az arány csak 42%, illetve 45%.
A közelmúltbeli válságok közül Oroszország Ukrajna elleni inváziója befolyásolta a legnagyobb mértékben az uniós polgárok jövőképét (42%), ezt követte a világjárvány és más egészségügyi válságok (34%), majd a gazdasági és pénzügyi válság (23%). A magyar megkérdezettek válaszai alapján az ő jövőképüket leginkább a világjárvány és más egészségügyi válságok (42%) befolyásolták, ezt követte a gazdasági és pénzügyi válság (33%), majd Oroszország Ukrajna elleni inváziója (31%).
Egy tizenöt válaszlehetőséget tartalmazó listából a polgárok az ukrajnai háborút az EU előtt álló két legfontosabb kérdés egyikeként jelölték meg, a megkérdezettek 35%-a véli így mind a teljes EU-t, mind Magyarországot tekintve. Ez az érték 7 százalékponttal több a tavaly novemberben mértnél. Ezt követi a bevándorlás (24%, Magyarországon is 24%), a nemzetközi helyzet (22%, Magyarországon 21%) és az infláció/megélhetési költségek (19%, Magyarországon 18%). Az egyes országokat érintő legnagyobb problémának továbbra is az inflációt/megélhetési költségeket látják a válaszadók, noha az arány itt az előző felméréshez képest hat százalékponttal kevesebb, 38% (Magyarország esetében az arány 51%). A magyar válaszadók további jelentős problémaként az egészségügyet (32%), a gazdasági helyzetet (25%) és a nemzetközi helyzetet (12%) jelölték meg.
Növekvő optimizmus a gazdasággal kapcsolatban
2023 ősze óta javult az európai gazdaság helyzetének megítélése: a válaszadók 47%-a (a magyar válaszadók 54%-a) „jónak” minősítette, ami 2019 óta a legmagasabb szint. A polgárok jelentős része (45%, Magyarországon 49%) úgy véli, hogy az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad. A pozitív tendenciát tükrözi az euró támogatottságának tartósan magas szintje is, mind az EU egészében (70%), mind az euróövezetben (78%). Magyarországon a támogatottság aránya 65%.
Az EU és az európai uniós polgárság pozitív megítélése
Az európai választásokat megelőző időszakban a válaszadók közel háromnegyede (74%, Magyarországon 82%) érzi magát az EU polgárának, ami az utóbbi több mint két évtizedben mért legmagasabb szint. Tíz uniós polgárból több mint hat (62%, Magyarországon 60%) derűlátó az EU jövőjét illetően is, ami enyhe növekedést jelent a 2023 őszén végzett korábbi felméréshez képest. Az EU-ba vetett bizalom foka is nőtt, jelenleg 49%-os értékkel jellemezhető (a magyar válaszadók esetében ez az érték 53%), míg a nemzeti kormányokba vetett bizalom mértéke 33%-os (Magyarországon 40%-os).
Háttér-információk
A 101. standard Eurobarométer felmérésre (2024 tavasza) 2024. április 3. és 28. között került sor a 27 tagállamban. 26 399 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen.
További információk (angolul):
* 101 sz. standard Eurobarométer felmérés (https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3216)
* a Magyarországra vonatkozó tájékoztató (https://europa.eu/eurobarometer/api/deliverable/download/file?deliverableId=92196)