Ursula von der Leyen célkitűzései a következő ciklusra

Az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, kiadta a következő öt évre szóló politikai iránymutatását, amelynek címe Europe’s Choice (https://commission.europa.eu/document/download/e6cd4328-673c-4e7a-8683-f63ffb2cf648_en?filename=Political%20Guidelines%202024-2029_EN.pdf) . Von der Leyen öt fő területre kíván összpontosítani az EU jövőjét illetően: szociális jogok, zöld ipar, versenyképesség, védelem és migráció. Noha ambiciózus terveket vázolt fel, egyelőre hiányzik a konkrét cselekvési terv, és a javaslatok finanszírozása is tisztázatlan.

Ha az új politikai iránymutatásokat összehasonlítjuk az előző ciklus terveivel, egyértelműen megállapítható, hogy az új kiáltvány hiányos, mert nem tartalmaz egy súlyponti, meghatározó programot. A kiadott anyagot vizsgálva érzékelhető, hogy az iránymutatások túlzottan széleskörűek, igyekeztek minden témát lefedni, anélkül, hogy világos képet adnának a Bizottság jövőbeli gyakorlati lépéseiről.

Von der Leyen újraválasztás utáni beszéde

Az Európai Bizottság elnöke öt fő szakpolitikai területet hangsúlyozott a következő mandátumra vonatkozóan: szociális jogok, zöld ipar, versenyképesség, védelmi ipar és migráció. Ezek a témák az EU politikai irányvonalának változásait tükrözik a 2019-es választási győzelme óta. Ennek ellenére Brüsszelben többen úgy vélik, hogy a politikai iránymutatások nem tükrözik eléggé az EU politikai irányváltásait, amelyek a következő években várhatóak.

Szociális jogok és lakhatás

Beszédében Ursula von der Leyen nemcsak a következő öt évre szóló programját mutatta be, hanem világossá tette, hogy kizárja a jobboldal prioritásainak többségét, és a centrista, valamint a baloldali pártok célkitűzéseire összpontosít. Kiemelt témaként jelent meg a szociális jogok és a lakhatás. Hangsúlyozta a méltányos lakhatási lehetőségek biztosításának fontosságát, figyelembe véve a megfizethető lakhatás nehézségeit, amelyekkel sok uniós polgár szembesül. Egyértelmű célkitűzése, hogy kinevezzen egy biztost, aki közvetlen felelősséggel tartozik a lakhatási kérdések kezeléséért az EU tagállamai felé.

A zöld megállapodás újratervezése

2029-ig továbbra is prioritás lesz a Zöld Megállapodás megvalósítása, egy csavarral, azaz újra-brandeléssel, másképpen fogalmazva átnevezéssel. Az új név a Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal), amelynek célja a magánbefektetések ösztönzése a zöld ipar területén. Azonban az utóbbi időben aggodalmak merültek fel az iparpolitika és a Zöld Megállapodás céljainak összehangolásával kapcsolatban, különösen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének tekintetében. Ez különösen problémás, mivel az éghajlat és a reziliencia csak a javaslat utolsó részében került említésre. Ez az új javaslat gondot okozhat a Zöld Párt egyes tagjai számára. Például a francia zöldek aggódhatnak a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozások enyhítése miatt. Bár Ursula von der Leyen nagy részben a Zöldek támogatásával kapott lehetőséget a folytatásra, kötéltáncra lesz szüksége. A későbbiekben engedményeket kell tennie mind a jobb-, mind a balol
dal felé, fenntartva a politikai spektrum mindkét oldaláról érkező koalíciót.

Honnan lesz pénz a növekedésre?

A versenyképességgel kapcsolatban a vita középpontjában az EU globális szerepe áll. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ez a téma az egyik fő prioritása lesz. Kiemelte, hogy Európának a globális versenyben nem szabad lemaradnia, vagy ami még rosszabb, függővé válnia. A cél elérése érdekében megpróbálják csökkenteni a szabályozásokat és elősegíteni a versenyt a globális piacon. Azonban sok kritika éri ezt a prioritást, mivel nincs világos terv arra, hogyan érnék el ezt a célt, és honnan származna a finanszírozás. Javaslatok ugyan születtek a finanszírozási forrásokra vonatkozóan, például magasabb közös költségvetés vagy új piacok, de ez továbbra is bizonytalanságot és megosztottságot kelt az érdekelt felek között.

Oroszország és Ukrajna

Ursula von der Leyen továbbra is elkötelezett a határozott fellépés mellett Oroszországgal szemben. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnába fektetett pénz valójában Európa védelmébe fektetett forrás. Továbbá egyértelműsítette, hogy az Európai Uniónak meghatározó szerepet kell vállalnia Ukrajna újjáépítésében is. Bár konkrétan nem említette, utalt Magyarország miniszterelnökére, ám békemisszió helyett kiengesztelő missziónak nevezte a miniszterelnök diplomáciai utazásait.

Védelmi unió

A Bizottság által közölt dokumentum megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben az EU védelmi kiadásai csak 20%-kal nőttek, miközben Oroszország kiadásai közel 300%-kal, Kínáé pedig 600%-kal emelkedtek. Ezért a következő Európai Bizottság egy valódi Európai Védelmi Uniót kíván létrehozni, amely koordinálja a tagállamok védelmi iparát és közös beszerzéseit, csökkentve a széttagoltságot. Úgy vélik, az együttműködés kiterjesztése a NATO-val, különösen a kiber- és hibrid fenyegetések terén, elengedhetetlen. Az EU egy új Felkészültségi Unió (Preparedness Union) stratégiát dolgoz ki a kiberbiztonság és más fenyegetések elleni védekezés erősítésére.

Az új Bizottság

Az Európai Unió új politikai irányvonalait és prioritásait tartalmazó részletes terv várhatóan 2024 őszén kerül nyilvánosságra, miután az intézmények működése fölpörög a nyári szünetet követően. Ez a részletes terv minden jel szerint nemcsak a következő ötéves ciklus politikai irányvonalait fogja bemutatni, hanem a hozzájuk rendelt költségvetési kereteket és finanszírozási forrásokat is.

Várható, hogy az Európai Parlamentben a jobboldali frakciók előretörésével hátrébb szorulhatnak a szociális és éghajlatvédelmi politikák. A helyzetet tovább bonyolítják az Európai Bizottság mögött álló széleskörű koalícióban munkáló eltérő érdekek, így nehéz lesz egységes, konzekvens politikai irányvonalat vinni. Ez az új politikai dinamika valószínűleg nagyobb figyelmet irányít azokra a politikai erőkre, amelyek a migráció kezelésére és a fenntarthatóság-központú politikák módosítására helyezik a hangsúlyt.

Az EU külpolitikai kérdésekben játszott befolyását Kaja Kallas, a volt észt miniszterelnök személyével erősítené meg. Kallas, aki miniszterelnöksége alatt határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni invázióját, valószínűleg a szankciók fokozását és Európa katonai támogatásának folytatását fogja szorgalmazni Ukrajna számára, valamint támogatni fogja Kijev EU-tagsági törekvéseit.

A javasolt szakpolitikai irányok finanszírozási forrásai egyelőre nem tisztázottak. Utalások ugyan történtek a többéves pénzügyi keretre, az EU saját forrásaira, sőt az eurókötvények bevezetésének lehetőségére is. A javaslatok azonban nem népszerűek az északi tagállamok, ill. Németország és Hollandia döntéshozóinak körében. Az érdekelt felek és az EU vezetői aggodalmukat fejezték ki a szükséges források biztosítását illetően. A probléma visszavezet a szeptemberben vagy októberben nyilvánosságra hozandó prioritási tervhez, amely meghatározza majd az egyes javaslatok fontossági sorrendjét és az azokhoz rendelt források elosztását.

Brüsszel, 2024. augusztus 14.